fémipari csiszolóanyagok

A célnak megfelelő fa- és fémipari csiszolóanyagok kiválasztásához olykor nem elég a rutin, de a használatnak is megvannak a maga fortélyai, íme egy kis segítség!

Az alapanyagok megmunkálása során gyakran nyomot hagynak a szerszámok, de enélkül is szükség lehet egy kis finomításra. Bármi legyen is a pontos feladat, a csiszolóanyag megválasztása alapjaiban dönti el, milyen lesz a végeredmény. Tudjuk jól, hogy gyakorlat teszi a mestert, egy profi szakember számára a választás rutinfeladat, a helyzet mégsem mindig ilyen egyszerű.

Miért is olyan fontos a csiszolóanyag kiváló minősége?

A választást meghatározza a megmunkálandó felület anyaga, ám akár fém-, akár faipari csiszolóanyagra van szükség, a cél kivétel nélkül a teljesen sima felület. Az viszont korántsem mindegy, hogy a csiszolás melyik fázisában jár a munka, továbbá az elérni kívánt felületminőség is befolyásolja, hogy éppen mi a célnak megfelelő eszköz.

Ennek megfelelően tehát az egyes iparágakon belül is számtalan különféle, munkafázisra szabott csiszolóanyagból lehet válogatni, és szép eredményt csak az ígér, ami minden szempontból megfelel az elvárásoknak. Itt azonban még nincs vége, a munkához használt eszköz ugyanis nem csak a megmunkálandó anyag szempontjából lényeges, hanem hatással van a csiszológép teljesítményére is.

faipari csiszolóanyagok

Tippek a választáshoz: finomsági fokozatok, szemcsefajták

Finomságuk szerint a csiszolóanyagok három nagyobb csoportba sorolhatók, a fokozatot az 1 négyzetmilliméterre eső szemcseszám szerint szokás jelölni. A célnak megfelelőt az alábbiak szerint lehet kiválasztani:

  • Durva csiszoláshoz 60-80-as finomsági fokozatra van szükség
  • Közbenső műveletekhez 100-120-as szemcseméret felel meg
  • Simító csiszoláshoz 150-300-as finomságú anyag alkalmas
  • Polírozáshoz speciális, 300-3000-as finomsági fokozat ajánlott

A fa megmunkálása többnyire nem igényel különleges alapot, a fémipari csiszolóanyagok lehetnek vászon alapúak, megerősített papírhordozójú változatok, valamint fíber alapúak is. Ott vannak ezen felül a különféle acélgyapot és műanyag szövetek, melyek koptató hatása erőteljesebb, ráadásul hagyományos társaiknál nehezebben tömődnek el.

A leggyakrabban használt szemcseanyag a korund, melynek vannak különböző variációi, keverik alumíniumoxiddal és a szilíciumkarbiddal is. Ezeknél nagyobb hatékonyságot és hosszabb élettartamot garantálnak a speciális, ipari célú változatok, ilyen például a kerámia és a cirkon-korund szemcséjű csiszolóanyag.

faipari csiszolóanyagok

Mi utal arra, hogy csereéretté vált a csiszolóanyag?

Legyen szó kézi vagy gépi megmunkálásról, a legfontosabb, hogy a koptatást soha ne extra erőhatással próbálja gyorsítani. A szemcsék mindenképpen bejutnak a mélyedésekbe, azonban az eltömődési folyamat jelentősen felgyorsul a nyomás növelésével. Célszerű csiszolófára feszített anyaggal dolgozni, ez a munka során keletkező anyagmorzsák eltávolítását is megkönnyíti.

Egy erős kefe megfelel a tisztításhoz, ez nem okoz kárt a csiszolószemcsékben, a por viszont hatékonyan eltávolítható vele, gépi tárcsák esetén azonban ezt igen óvatosan kell csinálni. Ha a csiszolóanyag már nagyon eltömődött, nem lehet vele eredményesen dolgozni, ilyenkor érkezik el a csere ideje. Természetesen előbb vagy utóbb a szemcsék is elkopnak, ez szintén arra utal, hogy új csiszolóanyagra van szükség.

Fém- vagy faipari csiszolóanyagot keres, méghozzá a legkiválóbb minőségben? A legjobb helyen jár nálunk, professzionális megoldásokkal és igény szerint szaktanácsadással várjuk, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink egyikén!

Telefon:06 30/996-43-82
E-mail:dunaholz@gmail.com