A csiszolástechnika terén csak feladatra szabott megoldásokban érdemes gondolkodni, ezért mi professzionális termékekkel és szaktanácsadással is támogatjuk a munkát!
A szakmai segítség nem csak azoknak hasznos, akik még csak most ismerkednek a csiszolástechnika világával, hanem olykor még azoknak is, akik igazán nagy tapasztalattal rendelkeznek a csiszolásban, hiszen kihívást jelentő feladatok mindig akadnak. Egy jó szakember tudja, hogy kompromisszum szóba sem jöhet, hiszen annak vagy a munka hatékonysága, vagy a végeredmény látja kárát, és ezek közül egyik sem vág egybe a cég érdekeivel.
Bár előfordul, hogy egy kevéssé ismert vagy a szakmában újnak számító megoldás az, ami minden szempontból megfelel az igényeknek, gyakran a legegyszerűbb, rég elfeledett csiszolószerszám válik be, ezért érdemes néha feleleveníteni az ismereteket.
A csiszolóanyag választás szempontjai
Mivel alapvetően a csiszolóanyag tulajdonságai határozzák meg, hogy pontosan milyen célt szolgál egy munkaeszköz, ez az, aminek igazán nagy figyelmet kell szentelni. A hordozóanyag éppúgy fontos, mint a kötőanyag, ám még ezeknél is nagyobb jelentőséggel bír a csiszolószemcsék anyaga és eloszlása. Vegyük sorra a legalapvetőbb lehetőségeket, hátha épp ezek között találja meg, amit keresett!
Hordozóanyag
A hordozóanyag akkor tekinthető igazán jónak, ha ellenáll a mechanikai hatásoknak, bírja a hajlítást és húzást, illetve az ismétlődő, dinamikus mozgást. Lehet papír (g/m2 szerint A, B, C, D, E jelöléssel), szövet (X, XF, YX, J, JF jelölések szerint kategorizálva), vulkánfíber (vastagság szerint V8 és V6 jelöléssel), végül pedig fólia is.
Kötőanyag
A kötőanyag gondoskodik arról, hogy a csiszolószemcsék biztosan tapadjanak a hordozóanyaghoz. Így tehát két, egymásnak ellentmondó tulajdonságot kell magáénak tudnia; kellő szilárdsággal kell rendelkeznie, ugyanakkor fontos, hogy engedjen a szemcsék mozgásának. Többnyire műgyantát, de olykor állati bőrenyvet használnak erre a célra.
Csiszolószemcse
A csiszolás lényegi részét a csiszolószemcsék végzik, melyek anyaguktól függően többféle keménységi fokozatba sorolhatók, ennek megfelelően pedig más-más anyagok megmunkálásra alkalmasak. Következzenek a leggyakrabban használt típusok:
- Ruby (keménységi fokozat 7-7,5): faanyagokhoz, kézi csiszolásra használható
- Smirgel (keménységi fokozat 7,5-9): színesfémekhez, nemesfémekhez alkalmas
- Cirkon-korund (keménységi fokozat 9): ásványok, CK-lapok, acél megmunkálásához való
- Barna-korund (keménységi fokozat 9): fémek csiszolásához alkalmas
- Szilícium-karbid (keménységi fokozat 9,3-9,7): fő, üveg, MDF megmunkálásához használható
- Gyémánt (maximális keménységi fokozat): bármihez, akár márványhoz, kerámiához is alkalmas
Az anyagon túl a szemcse eloszlásnak is megvan a maga jelentősége, a zárt szórásúakat keményebb anyagok, a nyitott szórásúakat puhább anyagok megmunkálásához ajánlott használni.
A szaktanácsadás is segíthet
A feladatra szabott munkaeszköz jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, és könnyen lehet, hogy minden utánajárás ellenére sem akad megoldás. Az eredményes munkáról azonban ilyenkor sem kell lemondani, hiszen még mindig ott a csiszolástechnikai szaktanácsadás lehetősége. Legyen szó egy-egy kihívást jelentő projektről, vagy akár komplett technológiai fejlesztésről, érdemes segítséget kérni, persze csak a megfelelő cégtől.
Hozzánk bátran fordulhat, akár vásárolni szeretne, akár hosszabb távú együttműködésben gondolkodik és szaktanácsadás is érdekelné. A csiszolástechnika Budapesten sokféle lehetőséget tartogat a szakemberek számára, ám mi emellett a vevőközpontú szemléletet is fontosnak tartjuk. Ha ez az, amire szüksége van, forduljon hozzánk bizalommal!
