A csiszolószemcse típusa meghatározó a teljesítmény és az alkalmazhatóság szempontjából, de vajon mi alapján érdemes választani? Ehhez készítettünk egy rövid útmutatót!
A jól megválasztott csiszolóanyag nélkülözhetetlen a profi felületkezeléshez, ehhez viszont érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni a különböző szemcsefajtákat, hiszen lényegében ezek felelnek az anyagleválasztásért. Fontos szempont a csiszolószemcse keménysége és szívóssága, valamint a szórásmód is, ezért most ezeket vesszük górcső alá és mutatjuk a leggyakrabban alkalmazott típusokat is, hogy könnyebb legyen a választás.
Természetes vs. szintetikus szemcsefajták
A csiszolószemcsék eredetileg ásványok, vagyis abszolút természetes forrásból valók, ilyen például a kvarc vagy a gránát. A modern csiszolóanyagok gyártása során azonban ezek már csak elvétve bukkannak fel, helyüket szinte teljes mértékben a szintetikus változatok vették át, aminek mindjárt két magyarázata is van.
A szintetikus szemcsefajták, mint amilyen például a szilícium-karbid, a cirkon korund vagy a kerámia korund, lényegesen nagyobb keménységet és szívósságot tudhatnak magukénak, mint a természetes típusok. Ezen felül a szintetikus mellett szól az is, hogy azok az ásványokénál egyenletesebb tulajdonságokkal rendelkeznek, többek között ez teszi lehetővé, hogy ipari területeken is megállják a helyüket ezek a típusok.
Ezeken felül létezik még agglomerált csiszolószemcse, ami nem egy fajta, hanem egy szemcse szerkezet megnevezése. Erről azt érdemes tudni, hogy a különálló, kisebb szemcséket egy nagy szemcsévé alakítják műgyanta segítségével, ami egyenletes teljesítményt tesz lehetővé az első mozdulattól az utolsóig, viszont csak csiszolószalagokhoz alkalmas.
A két leggyakrabban használtszemcsefajta
Papír- és vászonalapú csiszolóanyagok gyártásához elsősorban szilícium-karbid és korund (alumínium-oxid) szemcséket szokás alkalmazni. Míg a kristályos felépítésű szilícium-karbid kifejezetten kemény, viszont kevésbé szívós, addig a szintén kristályos, ám kissé szabálytalan korund keménység és szívósság terén is kielégítően teljesít.
A szilícium-karbid szemcse éles, kissé sprőd, jellemző rá a mikro kopás, továbbá fontos megemlíteni azt is, hogy törésre hajlamos. Amit a korund csiszolószemcsével kapcsolatban fontos tudni, az az, hogy tömör, ékformájú, és ezt makro kopás jellemzi – a szilícium-karbiddal ellentétben.
Mi a jelentősége a szórásmódnak?
A szemcséket különböző sűrűségben lehet felhordani az anyagra, ami azért fontos, mert ez határozza meg, hogyan oszlanak el a felületen. Sűrűség alapján három kategóriába sorolhatjuk a csiszolószemcséket, ezek a nyílt, félig nyílt és tömör szórású változatok, melyek közül elsősorban a csiszolati por, forgács lerakódásának mértéke alapján tanácsos választani. Mit jelent ez pontosan?
A nyílt szórás azt takarja, hogy a szemcsék között viszonylag nagy tér van, melynek köszönhetően a csiszolati por, valamint a forgács elvezetése nem jelent problémát. Ezzel elejét lehet venni az anyag idő előtti eltömődésének, ami különösen fontos hosszabb forgácsú anyagok esetében, így például fa megmunkálásához a nyílt szórásmód alkalmas.
Reméljük, mindezek alapján könnyebben eligazodik a szemcsefajták között, és nem jelent majd kihívást a feladatra szabott csiszolóanyag kiválasztása. Kínálatunkban megtalálja a szilícium-karbid és a korund alapú termékeket is, amennyiben pedig úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége a választásban, szakértőink rendelkezésére állnak. Ne feledje, az eredményes munka a jól megválasztott eszközökkel kezdődik!
